TÉRKÉPES KERESŐ
SZÁLLÁSHELYEK
Bogács a Bükkaljai Borvidék központja. A fürdőhelyéről ismert település Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Mezőkövesdi kistérségben, Miskolctól 50 kilométerre délnyugatra, Egertől 16 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 10 km... TELEPÜLÉSEK
A Szolocsin elnevezésű település a járási központtól és a Csap-Lemberg-Kijev vasútvonalon fekvő szolyvai vasúti pályaudvartól 7 kilométerrel északabbra fekszik.
A falu nyugati része felől Krehaja, míg keleti oldalról a Teszanik hegy emelke... ISMERT SZEMÉLYEK
Festőművész. Született 1949-ben Munkácson. Tanulmányait az Odesszai Népi Alkotóházban végezte.
1974-től vesz részt kiállításokon. Művészetében a dekoratizmus dominál, amely az erősen kihangsúlyozott kompozícióra épül. Tag... LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Badalói református templom
Egy 1280. évben a váradi káptalantól kiadott bizonyságlevélben Budulounak mondatik, mely akkor feküdt Borsova megyében, s bírta akkor a falut a Huntpázmán nemzetségből eredt Hunt fia Gergely, ki a váradi káptalan előtt megjelenvén, nyilvánítá, miszerint e helységbeli birtokát elcserélte Ubal fia Egyeddel a Dráva menti Busán vármegyében fekvő Tuthylig és Turzum nevű helységekért... E században már virágzó községnek kell lennie, mert saját lelkészséggel bírt; ugyanis 1321. évről Jakab nevű papja fordul elő egy végrendeleten tanúul, az 1333. évi pápai tizedek rovatában pedig Tamás nevű plébánosa fizetett adóúl három garast.
A Badaló környéki földek gyakran cseréltek gazdát a századok során. A XIX. században a Bay, Balogh, Buday, Farkas, Gecsei, Horváth, Kende, Károly, Pápai, Szűcs, Uszkai, Erdélyi, Fábián, Kelemen, Nagy, Szabó családoknak voltak itt birtokai.
A faluban felépített kőtemplomot a reformációig a római katolikus egyházközösség használta. Miután az egész község áttért a református hitre, a templom is a reformátusoké lett. A XVIII. század végén már szűknek bizonyult a hívek befogadására, ezért 1799-ben hozzáláttak felújításához, amit 1807-ben fejeztek be Nagy József lelkész idején. Avatására 1807. december 27-én került sor.
1834-ben nagy tűzvész pusztított a faluban, melynek a paplak és a szárazmalom is áldozatul esett.
Fontos szerepet játszott Badaló életében a falu határában fekvő tiszai rév, melynek jövedelmén az egyházközösség, illetve a Bay és Kende családok osztoztak.
A falu sokat szenvedett a Tisza áradásaitól, többször kellett újjá építeni házait.
A késő barokk stílusú református templom jelenlegi formájában a XIX. század folyamán alakult ki, a középkori kőtemplomból csak a déli fal lefalazott résablaka maradt meg.
A templom magas, arányos formájú tornya négy fiatornyos csúcsos sisakjával már messziről látható. Korábban zsindellyel volt fedve. Egyik 1772-ben öntött harangja Lázás György harangöntő mester műve.
A badalóiak méltán büszkék arra, hogy 1847 nyarán itt kelt át a Tiszán Petőfi Sándor, a 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc költője, aki a Szatmár megyei Koltón élő menyasszonyához Szendrey Júliához utazott, hogy a szülői tiltás ellenére feleségül vegye szerelmét.
1938 nyarán a Kárpátaljai Magyar Faluszövetség emléktáblát avatott a badalói református templom falán Petőfi Sándor itt tartózkodásának emlékére. Az avató ünnepségen többek között felszólalt a búcsúi születésű Ilku Pál is (a későbbi magyar művelődésügyi miniszter).
Minden évben március 15-én, Nemzeti Ünnepünkön, a környék lakosai ennél az emléktáblánál emlékeznek meg az 1848–1849-es szabadságharcról és annak költőjéről.
A templom előtti téren emlékművet avattak azoknak a férfiaknak az emlékére, akiket 1944 tavaszán az auschwitzi koncentrációs táborba, illetve 1944 novemberében a sztálini haláltáborokba hurcoltak el.
Adatlap
Kategória: Műemlék, építmény : Egyházi épület, építmény
|
Járás: Beregszászi járás Település: Badalo (Badalovo) Cím: Beregszászi járás, Badaló, Mártírok út Telefon: +3803141-69-2-75 Kapcsolattartó: Református lelkész |
