• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Debreceni Református Nagytemplom

Az 1805-1820 között épült, klasszicista stílusú kéttornyú Nagytemplom Debrecen - és a magyar reformátusság – jelképe, és a  magyar történelem egyik kegyeleti helye. Itt kiáltották ki 1849. április 14-én Magyarország függetlenségét, s választották meg kormányzó elnökké Kossuth Lajost.

A mai Nagytemplom helyén már az 1100-as években is templom állott, amelyet tűzvész pusztított el. 1297 és 1311 között épült fel a helyén a Szent András tiszteletére készült, gótikus római katolikus csarnoktemplom, ami szintén leégett 1564-ben. Az ekkor már protestánssá lett Debreceni lakosság csak 1626-ban kezdett hozzá az András-templom újjáépítéséhez, ez 1628-ra készült el Rákóczi György nagylelkű támogatásával. Ekkor különálló harangtornyot építettek mellé, amelyben elhelyezték az z 56 mázsás harangot, amit a fejedelem öntetett a harmincéves háborúban zsákmányolt ágyúkból. Azonban az András-templom, és a Verestorony is porig égett az 1802-es tűzvészben. A hatalmas harang lesüllyedt a torony aljára. A lakosok menteni akarták a harangot, ezért vízzel locsolták. De az, mivel a hőségtől teljesen felforrósodott, megrepedt. 1873-ban öntötték újra, és a Református Kollégium oratóriumában helyezték el.

1803-ban elbontották a templom maradványait, hogy az új templom építéséhez hozzákezdhessenek Péchy Mihály tervrajza (kéttornyú, kupolás) alapján. Az alapkövet 1805-ben tették le, a nyugati torony 1818-ban, a keleti 1821-ben készült el. Az első istentiszteletet 1819-ben tartották. Sajnos a tervek idő közben módosulásra szorultak, az ok a pénz hiánya volt. Péchy terveit Rabl Károllyal átalakíttatták, aki a látványos kupolát elhagyta az épületből.

A Nagytemplom Magyarország legnagyobb alapterületű református temploma (közel 1500 négyzetméter beépített területű). A hazai klasszicista építészet egyik legismertebb és legkiválóbb alkotása. A tornyok 61 méter magasak, és barokk stílusjegyeket hordoznak magukon. A bal oldali torony látogatható, ebben van elhelyezve a tűzvész után újjáöntött, 50 mázsás, öreg Rákóczi-harang, a legnagyobb magyar református harang.

A templom bejáratával szemben található a szószék, az úrasztal, a Mózes-szék, illetve az a karosszék, amelyben Kossuth Lajos ült a Nagytemplomban tartott országgyűlésen 1849-ben. A Nagytemplomnak két orgonája van, a bejárat fölött egy új, elektronikus orgona áll, amelyet Albert Péter elektromérnök tervezett 1981-ben. Vele szemben, a szószék mögött van a Jakob Deutschmann által, 1838-ban készített régi, klasszicista szekrényű orgona. Református templomokra jellemzően a belső falakat fehérre festették.

Adatlap

Kategória: Műemlék, építmény : Egyházi épület, építmény