• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Beregszászi Magyar Internátus

Az 1991-ben újra megnyitott Beregszászi Magyar Gimnáziumot két év múlva az egykori Magyar Internátus épületében helyezték el. A Szőlőhegy utcán álló kétszintes épület azonban nem oktatási célokra épült, 1945-től évtizedeken át az értelmi fogyatékos gyermekek bentlakásos iskolájának adott otthont. Gimnáziumunk számára tehát csak nagyon szűkös körülményeket teremthetett az épület, kibővítése, hozzáépítése pedig sajnos évek óta várat magára...

A Magyar Internátus 1936-ban épült. Története Beregszász társadalma áldozatkészségének fényes példája, megérdemli tehát, hogy bővebben foglalkozzunk vele.

A beregszásziak 1902-ben nagy anyagi áldozatokat vállalva felépítették a magyar gimnázium Vérke-parti piros cseréptetős, gyönyörű, az oktató-nevelő munka minden igényének megfelelő épületét. Ezzel azonban a falvakról, más városokból bejáró diákok gondjai nem szűntek meg. Túlnyomó többségük kosztadó házigazdáknál talált szállást, ellátást, ami nem csekély anyagi terhet jelentett a szülők számára. Anyagi nehézségek miatt a beregszászi gimnázium sok tehetséges, jó előmenetelű tanulója volt kénytelen elhagyni az iskola padjait. Szükség volt egy internátusra, amely otthont adott volna a bejáró diákoknak.

Az internátus megépítésének gondolata már 1907-ben felmerült, Patay András akkori főispán pártfogásába vette az ügyet. A kérdést a Bereg-megyei Kaszinó 1907. február 3-án megtartott ülésén tárgyalták meg Korpás Ferenc tanár felterjesztése alapján. Az értekezlet résztvevői Patay István főispán elnökletével intézőbizottságot választottak, gyűjtést indítottak, erre betétszámlát nyitottak a Bereg-megyei Központi Takarékpénztárnál.

Az 1916-17. tanévre több mint 15 ezer korona gyűlt össze, ami egy év múlva több mint 17 ezer koronára nőtt. Sajnos azonban a háborús időkben elértéktelenedett, elveszett az összegyűjtött pénz, a gyűjtők munkája kárba veszett.

Beregszász társadalma azonban nem mondott le az internátus felépítéséről. 1921-ben újra gyűjtést indítottak és alig egy hónap alatt 20 ezer koronát gyűjtöttek össze. Újra alakult az internátusi bizottság, amely több tánccal egybekötött jótékony célú mulatságot, koncertet rendezett, melyek tiszta bevétele meghaladta a 13 ezer koronát. A gimnázium 1930-31. tanévi értesítőjében közölte, hogy "egy széplelkű nő - aki nem kívánja magát megnevezni - egész vagyonát, házát minden bútorával és berendezésével az internátusnak ajándékozta, hogy megvesse az alapját a magyar internátusnak." Ma már tudjuk, hogy ez a nemes tett Srbán Annához fűződik. A római katolikus temetőben lévő síremlékén a magyar internátus példamutató jótevőjeként örökítették meg emlékét.

Először kisebb méretű internátust létesítettek a Mitrák - utcai családi házban mindössze 17 tanulóra, de a gimnázium igazgatósága ezt csak átmeneti megoldásnak tekintette, tovább folytatta az adományok gyűjtését. A város megvásárolta a szőlőskertek tövében az építéshez szükséges két és fél holdas telket és hozzálátott az építéshez. A munkálatok újabb lendületet vettek, amikor dr. Jantszky Bélát bízták meg az Internátus Egyesület vezetésével. A Prágai Magyar Hírlapban hirdetést tett közzé, országos "Internátusi hónapot" hirdetett. A nemes kezdeményezés nemcsak Beregszász és Kárpátalja, hanem egész Csehszlovákia magyar társadalmát megmozgatta. Naponta érkeztek adományok a Beregszászi Kereskedelmi Bankban megnyitott számlára. Egy Prágában szolgáló katona szerény zsoldjából 5 koronát ajánlott fel, egy világháborúban elesett tűzérszázados családja 400 koronát küldött, egy nagyszőlősi adományozó lemondott új télikabátjáról és 500 koronát utalt át a számlára. Jantszky Béla javaslatára téglajegyeket bocsátottak ki 25 korona értékben. Napok alatt többszáz fogyott el belőle.

Az internátus felépült, megnyitó ünnepségét 1936. szeptember 2-án tartották meg. A tanév végére már 54 növendéke volt.

Az Internátus Egyesület intézőbizottsága vezetőtanárul dr. Jantszky Bélát választotta meg. Távozása után 1939-ben Páricska (Perjési) Zoltánt nevezték ki az internátus igazgatójának. Nevelőtanárok Csudáky László, Madarász László, Koszorús István, Szakolczai Gusztáv, Fodor Dénes, Ötvös János voltak. Sok diákjuk ma is szeretettel emlékezik rájuk.

1945-ben nemcsak a magyar gimnázium szűnt meg, hanem a magyar internátus is. Mint már említettük, a fogyatékos szellemi képességű tanulók internátusává változtatták.

A helyszűkével küzdő újra megnyílt magyar gimnázium kérte a két beregszászi bennlakásos iskola összevonását és a Szőlőhegy-utcai épület átadását oktatási célokra. Némi vita után kedvező döntés született az ügyben. A magyar gimnázium, amely közben Bethlen Gábor nevét vette fel, beköltözhetett az épületbe.

Az épület falán 1993. október 30-án emléktáblát avattak a Kossuth-díjas dr. Jantszky Béla, neves magyar geológus, az internátus első igazgatója emlékére. Két évvel később, 1995. október 28-án pedig udvarán leleplezték a gimnázium névadója, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mellszobrát, Petrovics István szobrászművész alkotását.

2007. márciusában meghitt hangulatú összejövetel keretében avattak emléktáblát a Beregszászi Magyar Gimnázium falán az egykori diáknak, a később Gulágot megjárt görög katolikus áldozópapnak, dr. Ortutay Elemérnek, aki életével, hitével és áldozatvállalásával a kárpátaljai magyarság előtt ma is példaként áll.

Adatlap

Kategória: Műemlék, építmény : Világi épület, építmény