TÉRKÉPES KERESŐ

ÚTVONAL-AJÁNLATUNK

1332-ben Gheren néven említik először. Itt építette fel IV. Béla az elpusztult Ősungvár helyett az új várat. A várból mára csak a 12. századi, a 15. században gótikus stílusban bővített vártemplom maradt meg, falain 14. -15. századi freskókkal. A római katolikus templom a román kor egyedülálló emléke Kárpátalján. A vár valószínűleg a 14. századb...

ISMERT SZEMÉLYEK

Lengyel János

Író, újságíró. 1973-ban született Beregszászon. Tanulmányait a 4. számú Kossuth Lajos Középiskolában folytatta. Az érettségi után a Beregszászi Bútorgyárban helyezkedett el. Később építőipari munkásként dolgozott. 1994-ben úgy döntött, hogy követv...

TELEPÜLÉSEK

Tiszovec

Tiszovec (ukránul Тисовець) hegyvidéki község, mely a lembergi terület szkolevszki járásában található, és Kozov községtanácshoz tartozik. Orjavcsiktól 2, S...

HÍRLEVÉL

Kovács Szilvia vendégháza

A központi fűtéssel ellátott vendégház a település fűutcáján található, egy virágos udvarban. A portához szőlőlugas és szépen gondozott gyümölcsös tartozik. A háziak tíz esztendeje foglalkoznak falusi vendéglátással.

A vendégek fogadására három kétágyas szoba áll rendelkezésre. Bennük színes TV, DVD lejátszó. A településen három évvel ezelőtt kiépítették a kábeltévé-hálózatot. Ennek köszönhetően az itteni otthonokban mintegy harminc műholdas adás fogható.

A lakásban található fürdőszoba felszerelése: kád, zuhanyozó, WC, automata mosógép.

A háziak reggelivel és vacsorával várják a vendégeket. Kérésre reggelire friss házi tejet, tejfölt, túrót szolgálnak fel. A kertben termett friss gyümölcs és a fóliaházban termett friss zöldség az étkezések szerves részét képezik.

Az udvarban szalonnasütésre, bográcsfőzésre alkalmas helyet alakítottak ki.

A község lakói egy évtizede foglalkoznak falusi turizmussal. Fő profiljuk a csoportos vendéglátás. Az autóbusszal érkező csoport tagjait a vendéglátó házak kétágyas szobákban helyezik el.

A csoport a reggelit követően a településről indul el kárpátaljai felfedezőútjára, s este megszállni ide érkezik.

A vendéglátók az étrendet úgy állították össze, hogy abban a hagyományos magyaros ízek mellett helyet kapjanak a helyi tájjellegű ételek, valamint az orosz és az ukrán konyha népszerű ételei is.

A református templom, amely a XIV. század második felében épült, a gótika jegyeit viseli magán. Keletre néző szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, és keskenyebb a hajónál. A templomot, amely 1567-ben a tatárok, 1657-ben pedig a lengyelek gyújtogatásának áldozata lett, 1670-ben állították helyre. Az egykori boltozat helyett fából készült festett sík mennyezetet kapott. A famennyezet az 1782-es tűzvészkor pusztult el, a tűzvész után csak a XIX. században újították fel. 2002-ben a helyi egyházközség elnyerte a kulturális örökség minisztériuma pályázatát, s ekkor tetejét zsindellyel fedték be. Tornya szintén zsindelyes lett, és négy fiatornyat kapott, akárcsak a szomszédos csetfalui.

Kelemen-hegy
Több helyi monda él Benében a titokzatos Kelemen-hegyről, amely állítólag tele van Zete király kincseivel. Kadacs vitézmondája, a Kelemen-hegy mondája, Vitéz Nagy János Testamentuma fiához, mind a Kelemen-hegy belsejében lévő kincsekről szól. Ez utóbbi szerint a salánki országgyűlés után a Rákóczi-család itt rejtette el kincseit. Lehoczky Tivadar, vidékünk neves tájkutatója szerint a hegy tövében állt a templomos lovagok rendháza, akik a folyón való átkelés rendjét vigyázták.

A zászlóbontás helye
Köztudott, hogy a Rákóczi-szabadságharc bölcsője ez a vidék. Bene határában van egy hely, ahol a népi emlékezet szerint Esze Tamásék gyülekeztek, és indultak toborzó körútjukra. Ezt a helyet nevezik ma a zászlóbontás helyének. Történelmi tény viszont, hogy a vári zászlóbontás után a megyei hajdúkkal vívott összecsapás foglyait Benébe kísérték és feleskették a fejedelem hűségére. II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban említi, hogy 1703. július 14-én Benénél ereszkedett le csapataival a hegyekből, és kelt át a Borzsa folyón. Mindez közvetlenül a nevezetes tiszabecsi átkelés előtt történt.

2002-től minden év augusztusában megrendezik az Aréna ifjúsági tábort, amely a kárpátaljai ifjúság legnépesebb, legnagyobb szabású ilyen jellegű kulturális szórakoztató rendezvénye. A táborhely a falu határában, a Borzsa partján található.

Igen szemrevalóak azok az első világháborús olasz hadifoglyok által vájt borospincék, amelyek közül négy-öt ma is fennmaradt. Az egyikben borkóstolót rendeztek be.

Megközelítés

Turisztikai szempontból a község szintén a vidék földrajzi középpontján található: a településtől 120 kilométerre északi irányban található a Vereckei-hágó, a keleti irányban pedig 130 kilométerre a vidék másik nevezetessége, a Szinevéri-tó. A falu Beregszásztól, a járási székhelytől tizenkét kilométerre, délkeletre, az Ungvár – Rahó országút mentén fekszik. Saját állomása van a Bátyú – Nagybocskó vasútvonalon. A Beregsurány – Asztély határátkelő tizenhat kilométerre, a Tiszabecs – Tiszaújlak határátkelő tíz kilométerre van innen.

A Románia felől ide igyekvőknek a Halmi – Nevetlenfalu határátkelőt célszerű igénybe venni. Ez harminc kilométerre van innen.