TÉRKÉPES KERESŐ

ÚTVONAL-AJÁNLATUNK

Sokan felvetették, hogy szeretnék megnézni a Nárciszok Völgyét, de nem tudják merre található. Ebben szeretnénk most segíteni! Ehhez a kiindulópontunk, mint mindig most is Beregszász. Innen indulunk Kárpátalja felfedezésére. Igaz most "csak" Husztig utazunk, ahol többek között megnézhetjük ...

ISMERT SZEMÉLYEK

Drávai Gizella

Beregszász sok kiváló pedagógussal büszkélkedhet. Drávainé Legeza Gizella kétségtelenül a legelőkelőbb helyet foglalja el közöttük. Életéről, pedagógusi tevékenységéről sok írás jelent meg hálás tanítványai tollából, ezért ebben a visszaemlékezésb...

TELEPÜLÉSEK

Iza

Iza település a Huszti járásban, Huszttól 5 km-re északkeletre a Nagy-ág bal partján fekszik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Izának 5237 lakosa van. A település lakói közül sokan foglalkoznak kézművességgel, vesszőből font tárgyai (bútorok...

HÍRLEVÉL

Szuhán Klára vendégháza

A központi fűtéssel ellátott vendégház a település fűutcáján található, egy virágos udvarban. A portához szőlőlugas és szépen gondozott gyümölcsös tartozik. A háziak tíz esztendeje foglalkoznak falusi vendéglátással.

A vendégek fogadására négy kétágyas szoba áll rendelkezésre. Bennük színes TV, DVD lejátszó. A településen három évvel ezelőtt kiépítették a kábeltévé-hálózatot. Ennek köszönhetően az itteni otthonokban mintegy harminc műholdas adás fogható.

A lakásban található fürdőszoba felszerelése: kád, zuhanyozó, WC, automata mosógép.

A háziak reggelivel és vacsorával várják a vendégeket. Kérésre reggelire friss házi tejet, tejfölt, túrót szolgálnak fel. A kertben termett friss gyümölcs és a fóliaházban termett friss zöldség az étkezések szerves részét képezik.

Az udvarban szalonnasütésre, bográcsfőzésre alkalmas helyet alakítottak ki.

A településen a falusi turizmussal kapcsolatos szállásfoglalást maga a polgármester, Szuhán András szervezi.

A község lakói egy évtizede foglalkoznak falusi turizmussal. Fő profiljuk a csoportos vendéglátás. Az autóbusszal érkező csoport tagjait a vendéglátó házak kétágyas szobákban helyezik el.

A csoport a reggelit követően a településről indul el kárpátaljai felfedezőútjára, s este megszállni ide érkezik.

A vendéglátók az étrendet úgy állították össze, hogy abban a hagyományos magyaros ízek mellett helyet kapjanak a helyi tájjellegű ételek, valamint az orosz és az ukrán konyha népszerű ételei is.

A református templom, amely a XIV. század második felében épült, a gótika jegyeit viseli magán. Keletre néző szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, és keskenyebb a hajónál. A templomot, amely 1567-ben a tatárok, 1657-ben pedig a lengyelek gyújtogatásának áldozata lett, 1670-ben állították helyre. Az egykori boltozat helyett fából készült festett sík mennyezetet kapott. A famennyezet az 1782-es tűzvészkor pusztult el, a tűzvész után csak a XIX. században újították fel. 2002-ben a helyi egyházközség elnyerte a kulturális örökség minisztériuma pályázatát, s ekkor tetejét zsindellyel fedték be. Tornya szintén zsindelyes lett, és négy fiatornyat kapott, akárcsak a szomszédos csetfalui.

Kelemen-hegy
Több helyi monda él Benében a titokzatos Kelemen-hegyről, amely állítólag tele van Zete király kincseivel. Kadacs vitézmondája, a Kelemen-hegy mondája, Vitéz Nagy János Testamentuma fiához, mind a Kelemen-hegy belsejében lévő kincsekről szól. Ez utóbbi szerint a salánki országgyűlés után a Rákóczi-család itt rejtette el kincseit. Lehoczky Tivadar, vidékünk neves tájkutatója szerint a hegy tövében állt a templomos lovagok rendháza, akik a folyón való átkelés rendjét vigyázták.

A zászlóbontás helye
Köztudott, hogy a Rákóczi-szabadságharc bölcsője ez a vidék. Bene határában van egy hely, ahol a népi emlékezet szerint Esze Tamásék gyülekeztek, és indultak toborzó körútjukra. Ezt a helyet nevezik ma a zászlóbontás helyének. Történelmi tény viszont, hogy a vári zászlóbontás után a megyei hajdúkkal vívott összecsapás foglyait Benébe kísérték és feleskették a fejedelem hűségére. II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban említi, hogy 1703. július 14-én Benénél ereszkedett le csapataival a hegyekből, és kelt át a Borzsa folyón. Mindez közvetlenül a nevezetes tiszabecsi átkelés előtt történt.

2002-től minden év augusztusában megrendezik az Aréna ifjúsági tábort, amely a kárpátaljai ifjúság legnépesebb, legnagyobb szabású ilyen jellegű kulturális szórakoztató rendezvénye. A táborhely a falu határában, a Borzsa partján található.

Igen szemrevalóak azok az első világháborús olasz hadifoglyok által vájt borospincék, amelyek közül négy-öt ma is fennmaradt. Az egyikben borkóstolót rendeztek be.

Megközelítés

Turisztikai szempontból a község szintén a vidék földrajzi középpontján található: a településtől 120 kilométerre északi irányban található a Vereckei-hágó, a keleti irányban pedig 130 kilométerre a vidék másik nevezetessége, a Szinevéri-tó. A falu Beregszásztól, a járási székhelytől tizenkét kilométerre, délkeletre, az Ungvár – Rahó országút mentén fekszik. Saját állomása van a Bátyú – Nagybocskó vasútvonalon. A Beregsurány – Asztély határátkelő tizenhat kilométerre, a Tiszabecs – Tiszaújlak határátkelő tíz kilométerre van innen.

A Románia felől ide igyekvőknek a Halmi – Nevetlenfalu határátkelőt célszerű igénybe venni. Ez harminc kilométerre van innen.